Pillanatok alatt vádat emeltek a londoni tőzsde megbénítására készülő palesztinbarát szervezet egyik aktivistája ellen
A Palestine Action többi vasárnap elfogott tagját egyelőre elengedték.
A Palestine Action többi vasárnap elfogott tagját egyelőre elengedték.
Megrázó történet rajzolódik ki a BBC riportjában azokról a sorkatonákról, akiknek a jelentései alapján fel lehetett volna készülni az október 7-ei véres támadásra.
A gázai harcok leállítását és palesztin állam megalakítását sürgette az egyiptomi és a kínai külügyminiszter Kairóban. A két ország közös közleményben egyúttal szót emeltek a Vörös-tenger hajózási szabadságáért és a térség biztonságáért is.
A Wall Street Journal szerint további csapásokra lesz szükség ahhoz, hogy féken tudják tartani a jemeni milicistákat. A lap szerint téved, aki óv az eszkalációtól, hiszen az már megtörtént, a kérdés csak az volt, hogy az USA meddig tűri a kereskedelmi hajózás és a saját haditengerészetének veszélyeztetését.
Egy most megkötött megállapodás ad lehetőséget arra, hogy a vöröskereszt eljuttathassa a szükségesnek ítélt gyógyszereket a Hamász túszainak.
A Nemzetközi Bíróságon pénteken reagáltak Izrael állam jogi képviselői a Dél-Afrika által benyújtott, a közel-keleti országot a genfi egyezmények megszegésével vádoló indítványra.
Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
A Financial Times és a Süddeutsche Zeitung is a magyar kormány és az EU Ukrajna támogatása ügyében zajló konfliktusát és alkudozását elemzi. A mai Németország nem képes és nem is hajlandó vezetni Európát, írja az Economist. A Der Standard az éleződő lengyelországi belpolitikai konfliktusokról ír. David Cameron szerint Izraelnek az eddiginél sokkal több segélyszállítmányt kellene beengednie Gázába. A tajvani választás elé írt cikket a Washington Post. A szokásoktól eltérően politikai kérdésben szólalt meg az Európai Központi Bank elnöke. Pert vesztett a WizzAir. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Izraelt nem zárják ki a versenyből, a finnek bojkottálni fogják az idén Svédországban rendezett dalversenyt. Az izlandiak se szeretnék, ha Izraelt engednék versenyezni.
Az izraeli miniszterelnök szerint éppen Izrael küzd a népirtás ellen.
II. Abdalláh jordániai király, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke közös közleményükben azt is kijelentették, hogy mereven ellenzik a palesztinok bármilyen módon történő kitelepítését vagy olyan helyzet teremtését, amelyben kényszerűségből maguk mennek el területeikről.
A palesztin biztonsági erők közölték, hogy az izraeli hadsereg szerdán is folyamatosan támadta az övezet csaknem teljes területét, de főként Deir el-Bala és Hán-Júnisz térségét.
Mivel a közösségi médiaplatform hivatalosan nem mondott eddig semmit a történtekről, ezért a felhasználók kezdtek találgatásokba, egyesek szerint az Izrael-kritikus megszólalásokért járt a felfüggesztés.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
Az elmúlt 24 óra támadásaiban 126 ember meghalt, további 241 megsebesült.
Az amerikai külügyminiszter az izraeli túszok családjával is találkozik. Közben az al-Akszában dolgozó brit sebész a CNN-nek azt mondta, soha életében nem látott még olyan állapotokat, mint ami ott van.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Idan Amedi már túl van az életveszélyen.
A katolikus egyházfő diplomatáknak mondott hosszú újévi beszédet. Kifejtette egyebek mellett, hogy a háborúban a civil áldozatok nem "járulékos károk", hanem férfiak és nők, nevekkel és vezetéknevekkel, akik életüket vesztették, és hogy "összességében világszerte több mint 360 millió keresztény tapasztalja azt, hogy üldöztetésnek és megkülönböztetésnek van kitéve a hite miatt".
A Libanonra mért izraeli csapásokban már 130 Hezbollah-fegyveres halt meg.